Legújabb HD műsorok a DVB-C szolgáltatásba

 

Digitális TV (DVB)

A stúdiókban már a kilencvenes évek eleje óta digitális képjel-átvitelt használnak, azonban a stúdióban használt képjelek a magas sávszélességük miatt alkalmatlanok sugárzásra, vagy más a végfelhasználók irányába történő továbbításra. Ennek az az oka, hogy a kábelen, földi, vagy műholdas csatornákon elérhető csatornakapacitás meg sem közelíti ezeknek a jeleknek a sávszélesség-igényét.
A digitális tévézésnél (DVB = digital video broadcasting) tehát a tartalmakat tömöríteni kell ahhoz, hogy a műsor eljuthasson a tévénézőkhöz. 1993-ban született meg az MPEG1 szabvány, majd utóda az MPEG2, amit már a digitális televíziózás alapjának szántak. Kezdetben csak SDTV jeleket lehetett vele továbbítani, de később alkalmassá vált HDTV jelek tömörítésére is. Mára egészen elterjedt már a H.264/MPEG4 AVC tömörítés is, amit jellemzően a HD adásokhoz használnak, sőt az elmúlt 2 évben kezd elterjedni a legújabb H.265/HEVC elnevezésű tömörítési eljárás, amit szintén a HD és a még nagyobb sávszélességet igénylő UHD (4K) adások jelének még hatékonyabb tömörítésére és továbbítására fejlesztettek ki.
A tömörített adatcsomagokat azonban ki is kell bontani, így a digitális tévézéshez mindenképpen szükséges egy digitális dekóder (digitális tuner), ami csak az újabb tévékészülékekben található meg.
A régebbi készülékekhez külön kapható vevőegységek csatlakoztatása szükséges. A digitális vevőegységek és a televízió készülékek képessége határozza meg, hogy a digitális kiegészítő szolgáltatások közül (elektronikus műsorújság, megállítható és visszatekerhető adás, rögzítés, stb) mik érhetőek el.
A digitális televízió (DVB) szabványnak több fajtája ismert és elterjedt, a digitális kábeltévét a DVB-C (cable), a földfelszíni digitális műsorszórás a DVB-T (terrestrial), míg a digitális műholdas tévé a DVB-S (satellite) elnevezést kapta.

MEGNEVEZÉS MŰSOROK SZÁMA ELŐFIZETÉSI DÍJ
Közszolgálati programacsomag 12 1300,- Ft
Alap programcsomag 120 3500,- Ft